Települési értékek megismertetése iskoláskorban Nyirádon
DOI:
https://doi.org/10.56665/PADIPE.2022.3-4.7Kulcsszavak:
értékőrzés; iskolai hagyományok; digitális pedagógia; játékosítás; akadályjátékAbsztrakt
Az általános iskola –minden településen, de egy községben kifejezetten– nagy felelőséggel bír a gyermekben a szülőfalujához, a családjához való kötődés, a megfelelő identitás kialakításában. A Hungarikum mozgalom, az értékőrzés jól megfogalmazható, hatékony és jól adaptálható keretet ad ezen cél eléréséhez: a gyerekek úgy hagyják el az iskolát, hogy megfelelő ismeretek mellett erős kötődéssel is rendelkezzenek szűkebb környezetükhöz, a szülőhelyük épített és természeti értékeihez, hagyományaihoz. A helytörténet és a néprajzi ismeretek tanítása, mint a lakóhelyhez, szülőföldhöz való kötődés kialakításának, a generációk közötti kommunikáció erősítésének eszköze, ott van a tantervekben, jelen van az iskolákban. Így az értékőrző munka több területen, többféle formában megjelenhet a pedagógiai munkában. Tanórai tevékenység keretében éppúgy, mint iskolai rendezvények, projektnapok, szakkörök, táborok formájában. Hagyományos pedagógiai módszerek mellett érdemes megfelelő hangsúlyt fektetni a mai gyerek figyelmét megragadó és motivációját növelő digitális pedagógiai eszközökre, illetve a gamifikáció, a játékosítás módszerére. Módszertani tapasztalataikból Nyirádon ezt a két hatékony elemet állítják az értékőrzés szolgálatába, melyek aranykulcsként nyitják a gyerekek érdeklődésének kapuját. Ezen iskolai munkát segítik a települési értéktárral, a civil értékőrzőkkel való együttműködés, helytörténeti füzetsorozat, az online értéktári felületek. Az iskolában végzett helyismereti munka dimenziói így kitágultak. Több innovatív mintaprojektet dolgoztak ki, többek között a nyirádi iskola névadójának, Erzsébet királyné hagyományait feldolgozó olvasópályázatot, tematikus gyermekmajálisokat, a Nem csak térkép e táj! – falunk értékei projektet, a Nyirád helytörténeti akadályjátékot, Várhódítás – Akadályjátékokat, a Virtuális? Valóság! digitális sétálófüzetet. Az iskola jógyakorlatainak ismertetésén túl, annak módszertani eszköztárát, az alkalmazás lehetőségeit is érdemes megismerni. Miért hasznos a digitális tolltartó, milyen izgalmas lehet egy aktív szófelhő, hogyan kapcsolódnak a QR kódok a digitális sétálófüzethez, milyen sokrétű alkalmazási lehetősége van a triminonak, mi a jó akadályjáték titka? A bemutatott ötletek, módszertani javaslatok bárkiszámára tudnak hasznosulni, ha azt saját településére, iskolájára szabja.
Hivatkozások
Baksa Brigitta (2020). Szülőföldünk. Hon- és népismeret 6. évfolyam. Oktatási Hivatal
Fehér Péter (1999). Milyen legyen az Internet-pedagógus? Új Pedagógiai Szemle, 49(4) 91-97.
Kovácsné Pusztai Kinga (2018). Játékosítás (gamification) az oktatásban. INFO DIDACT https://people.inf.elte.hu/kinga/publikacio/Gamification.pdf (2022.05.01.)
Rigóczki Csaba (2016). Gamifikáció (játékosítás) és pedagógia. Új Pedagógiai Szemle, 66(3-4)