Egy jógyakorlat bemutatása kistelepülések forráshiányos tanórán kívüli foglalkozásainak speciális kialakítására
DOI:
https://doi.org/10.56665/PADIPE.2024.3.3Keywords:
extracurricular activity, good practice, reflection and self-reflection, music education, alternative so-lutions, parent–teacher–student triangleAbstract
The main subject of this article is a reflective and self-reflective analysis of my out‑of‑class teaching and educational work, through which I have enriched my practice with insights and good practices. In designing the program, I had to take into account the students’ needs, the local conditions, community resources, and the economic environment.
The investigation was based on three hypotheses. My first hypothesis was that the range of extracurricular clubs I run is particularly well-suited to small villages because musical education proceeds at a slower and different level, allowing more children to participate. Second, I hypothesized that in an environment not driven by profit, it is possible to run extracurricular activities in resource-poor small settlements. Third, that even in resource-poor villages, there is a need for cultural extracurricular activities, because they have an impact on the cultural education and formation of the children living in the community.
In the quantitative phase of the research, I conducted interviews with both the current school principal and their predecessor, in which I mapped out their attitudes, experiences, and thoughts regarding extracurricular activities. Using qualitative methods, I also administered two questionnaires; one aimed at the children who participated in the extracurricular activities I led, and the other for their parents, in order to examine the conscious and unconscious effects of these activities on the primary socialization space of the children.
Upon concluding the analysis, which covered a wide range of aspects involving students, parents, teachers, learning, and circumstances, I concluded that no matter what implementation challenges an educator may face in conducting out‑of‑class teaching and educational work, the teacher responsible must possess an attitude that does not falter in the face of difficulties. Instead, the educator remains open to alternatives, discovering new solutions to any obstacle that threatens the functioning of the program.
References
Andor Mihály (1998): Az iskolaválasztás társadalmi meghatározottsága 1997-ben. In: Iskolakultúra, 9. 8. sz. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/view/18893/18683 (megtekintve: 2024.10.31.)
Báthory Zoltán (1992): Tanulók, iskolák, különbségek. Tankönyvkiadó, Budapest.
Berdnar.A. K.-Cunningham, D.-Duffy, Th. M. Perry J. D. (1992): The ory into Practice: How Do We Link? In: Duffy, Th. M. – Jonassen, D. H. (szerk.) Constructivism and the Technology of Instuction. A Conversation. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, Hiilsdale, Hove, London
Csapó Benő (2006). A formális és nem-formális tanulás során szerzett tudás integrálása: az előzetes tudás felmérése és elismerése. Iskolakultúra, 16(2), 3–16. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/20385 (megtekintve: 2024.11.03.)
Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Budapest, Akadémiai Ki-adó. 2001.
Dohány Gabriella (2009): Zenei élmény az énekórán? In: Iskolakultúra Online 3. (2009) 70–79. oldal https://www.parlando.hu/2017/2017-3/DohanyGabriella.pdf (megtekintve: 2024.11.01.)
Dragony Gábor (2018): Extrakurrikuláris lehetőségek a népzeneoktatásban. In (Kerülő Judit és Jenei Teréz szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban 2017 „Pedagógusképzés és az inklúzió”. Debrecen, Kreatív Help Bt. 114-115. oldal http://www.nye.hu/sites/default/files/u5/KFI/onk.pdf (megtekintve: 2024.11.04.)
Dragony Gábor (2022): A népzeneoktatás dimenziói a művészeti nevelés kurrikuláris és extrakurrikuláris színterein. Egyetemi doktori (PhD) értekezés. Debrecen, Debreceni Egyetem BDT.2022. https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/2f9c8abc-bd6f-4db2-9c0d-4aea1cd44698/content (megte-kintve: 2024. 08. 31.)
Engler Ágnes. (2010). A családi háttér szerepe a felsőfokú továbbtanulásban. Iskolakultúra, 20(10), 28–37. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21068 (megtekintve: 2024.11.03.)
Falus Iván (1998): A pedagógus. In (Falus Iván szerk.): Didaktika - Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 96-117.
Fűz Nóra (2017): Iskolán kívüli színterek az általános iskolai oktatásban. Magyar Pedagógia, 117(2), 197–220. https://doi.org/10.17670/MPed.2017.2.197 (megtekintve: 2024.11.05.)
Fűz Nóra (2018): Az iskolán kívüli tanórák hatékonyságának megítélése általános iskolás diákok és peda-gógusok körében. Iskolakultúra, 28(8-9), 38–53. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.8-9.38 (megtekintve: 2024.10.31.)
Golnhofer Erzsébet (1998): A tanuló. In (Falus Iván szerk.): Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásá-hoz. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 77–95. oldal
Gombás Judit (2014): A zenei tevékenységek pszichológiai hatásai. In (Torgyik Judit szerk.): Sokszínű pe-dagógiai kultúra. 239–241. oldal http://www.irisro.org/pedagogia2014januar/0312GombasJudit.pdf (megte-kintve: 2024.11.04.)
Gönczy László (2008): Kodály országa – az eltékozolt lehetőségek országa. In: Parlando. 2008, 2. szám, 11.-34. http://www.parlando.hu/Kodaly-emlekev-Szeged-2008-2.htm (megtekintve: 2024.11.03.
Imre Anna (2018): Tanórán kívüli tanulás az általános iskolában. In: Új Pedagógiai Szemle. 2018. 9–10. 64 – 65. oldal https://folyoiratok.oh.gov.hu/sites/default/files/journals/upsz_2018_9_10_borito_beliv_online.pdf (megtekintve: 2024.11.05.)
Imre Anna (2020): Tanulás félárnyékban – tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tanulás az általános is-kolákban. In: Educatio 29 (2), pp. 222–242. Tanulás félárnyékban – tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tanulás az általános iskolákban in: Educatio Volume 29 Issue 2 (2020) (megtekintve: 2024.11.03.)
Janurik Márta - Józsa Krisztián: Kihívások és lehetőségek a gyermekkor zenei nevelésben: Bevezető a tema-tikus számhoz. Gyermeknevelés – online tudományos folyóirat. Zenei nevelés a gyerekkorban, 2018/2. https://ojs.elte.hu/gyermekneveles/article/view/517/415 (megtekintve: 2024.11.03.)
Kiss Márta – Vastagh Zoltán (2020): Hátránykompenzáció az iskolán kívül? Az extrakurrikuláris intézmé-nyek szerepe és megítélése a tanulmányi eredményesség é előmenetel szempontjából https://gyerekesely.tk.hu/uploads/files/Hatranykompenzacio_iskolan_kivuel_final.pdf (megtekintve: 2024.10.31.)
Korthagen, F.A. J.-Wubbels, TH. (1996): Charasteristich of reflective practitioners: towards an operationali-zation of the concept of reflection. Teachers and teaching: theory and practice, 1. 51-72.
Kotschy Beáta (1998): Az oktatás célrendszere. In (Falus Iván szerk.): Didaktika - Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 159-189.
Körmendy Zsolt: Koncertpedagógia és közoktatás. In: Neveléstudomány, ISSN 2063-9546 , 2013. (1. évf.), 4. sz., 84-94. p. https://www.parlando.hu/2015/2015-3/KormendyZsolt.pdf (megtekintve: 2024.10.31.)
Ladnai Attiláné (2019): A „Pozitív pedagógia” lehetséges útjai In: AUTONÓMIA ÉS FELELŐSSÉG, 4:1-4 pp. 25-47., 24 p. https://journals.lib.pte.hu/index.php/arjes/article/download/5574/5381/9716 (megtekintve: 2024.10.31.)
Markos Valéria (2020): A tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel és a társadalmi háttér összefüggé-sei. Kapocs 3. évf. 2. sz. https://epa.oszk.hu/02900/02943/00084/pdf/EPA02943_kapocs_2020_2_045-052.pdf (megtekintve: 2024.10.31.)
Mezei Gabriella (2006): Egy interjú kérdéssor validálása: a motivációs tanítási gyakorlat vizsgálata. In: Is-kolakultúra. 2006. 10. 128–132. oldal 231 http://real.mtak.hu/57289/1/EPA00011_iskolakultura_2006_10_128-132.pdf (megtekintve: 2024.11.05.)
Miller, B. (2003) Critical Hours. Afterschol Programs and Educational Success. Nellie Mae Educational Foundation. 1–125. p.
Nagy Ádám (2018): A táborozáspedagógia és helye a pedagógiai rendszertanban - A hidden extracurricu-lum körvonalai In: Új Pedagógiai Szemle. 2018. 5-6. 52- 69. https://epa.oszk.hu/00000/00035/00187/pdf/EPA00035_upsz_2018_05-06_068-085.pdf (megtekintve: 2024.11.05.)
Nagy Ádám – Veszprémi Attila (2018): A hidden extracurriculum fogalma. In: Új Pedagógiai Szemle. 68. évf. 2018/7–8. 62–74. oldal https://folyoiratok.oh.gov.hu/sites/default/files/journals/upsz_2018_7_8_beliv_online_0.pdf (megtekintve: 2024.10.31.)
Nahalka István (1998): A tanulás. In (Falus Iván szerk.): Didaktika - Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 117-158.
Nahalka István (1998): Az oktatás tartalma. In (Falus Iván szerk.): Didaktika - Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 190-220.
Olaru Iulia (2015): Az árnyékoktatás vizsgálata az észak-erdélyi és székelyföldi középiskolások körében. Erdélyi Társadalom. 13. évf. 2. sz. 85-106 https://erdelyitarsadalom.ro/files/et26/et-bbu-26-04.pdf (megtekint-ve: 2024.10.31.)
Páskuné Kiss Judit: Tanórán kívüli iskolai és iskolán kívüli programok a tehetséggondozásban. Magyar Te-hetségsegítő Szervezetek Szövetsége. 2014. http://tehetseg.hu/sites/default/files/geniusz_muhely/2paskune_6onl.pdf (megtekintve: 2024.11.03.)
Pásku Judit – Münnich Ákos (2000): Az extrakurrikuláris oktatás nem specifikus hatásai. In: Magyar Peda-gógia. 100. évf. 1. szám (2000) 59–77. oldal https://www.edu.u-szeged.hu/mped/document/Pasku_1001.pdf (megtekintve: 2024.10.31.)
Petriné Feyér Judit (1998): Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei. In (Falus Iván szerk.): Didaktika - Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 323-344.
Pintér Tünde Kornélia – Csíkos Csaba (2020): Tanulók, szülők és tanárok perspektívái az iskolai zenei ne-velés céljáról és feladatáról. Iskolakultúra. 30. évfolyam, 2020/7 szám. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/33481/33028 (megtekintve: 2024.10.31.)
Rozgonyi Éva hozzászólása In: Parlando. 2008, 2. sz. http://www.parlando.hu/Kodaly-emlekev-Szeged-2008-2.htm (megtekintve: 2024.11.03.)
Sz. Fodor Adrienne: Zenei nevelés az általános iskolában: Tanító szakos hallgatók gondolatai az ének-zene órákkal kapcsolatban In. Karlovitz János Tibor és Torgyik Judit (szerk.): Szakmódszertani és más emberköz-pontú tanulmányok. International Research Institute sro, Komárno,Slovakia, 2019) https://www.irisro.org/pedagogia2019januar/12SzFodorAdrienne.pdf (megtekintve: 2024.10.31.)
Szűcs Tímea (2019): A kulturális tanulás és a zeneoktatás. In: Kultúra és közösség. IV. folyam X. évfolyam 2019/II. szám 23. p. http://www.kulturaeskozosseg.hu/pdf/2019/2/02_Sz%C5%B1cs_2019_02.pdf (megte-kintve: 2024.11.03.)
Turmezeyné Heller Erika – Balogh László (2009): Zenei tehetséggondozás és képességfejlesztés. Kocka Kör & Faculty of Central European Studies, Constantine the Philosopher University in Nitra, Debre-cen.http://www.mateh.hu/tehetsegkonyvtar/Konyvek/A_zenei_tehetseg.pdf (megtekintve: 2024.10.31.
Váradi Judit – Kerekes Rita – Kiss Julianna (2020): Az extrakurrikuláris művészeti tevékenység lehetősége az ének-zene tagozatos általános iskolában egy pilot kutatás alapján In: Hideg Gabriella – Simándi Szilvia – Virág Irén (szerk.): Prevenció, intervenció és kompenzáció. Budapest. Debreceni Egyetemi Kiadó. http://mek.oszk.hu/20900/20929/20929.pdf (megtekintve: 2024.10.31.
Zeichner, K. M.-Liston, D.P. (1996): Reflective Teaching. An Introduction. Lawrance Erlbaum, Mawah.