Egy jógyakorlat bemutatása kistelepülések forráshiányos tanórán kívüli foglalkozásainak speciális kialakítására
DOI:
https://doi.org/10.56665/PADIPE.2024.3.3Kulcsszavak:
tanórán kívüli tevékenység, jógyakorlat, reflexió és önreflexió, zenei nevelés, alternatív megoldási lehetőségek, szülő-tanár-diák háromszögAbsztrakt
A dolgozat fő témája tanórán kívül végzett oktatói és nevelői munkám reflektív és önreflektív elemzése, melynek eredményeképpen jógyakorlatokkal gazdagodtam A program kialakítása során figyelembe kellett vennem a tanulók szükségleteit, helyi adottságokat, közösségi erőforrásokat, a gazdasági környezetet.
A vizsgálat három hipotézisre épült. Első hipotézisem szerint az általam működtetett szakkörök palettája azért kedvező a kistelepüléseken, mert a zenei képzettség egy lassabb és más jellegű szinten zajlik, több gyermek tud bekapcsolódni és részt venni. Második, hogy nem profitorientált gazdasági környezettel lehet a tanórán kívüli foglalkozásokat egy forráshiányos kistelepülésen működtetni. Harmadik pedig, hogy a forráshiányos településeken is szükség van kulturális tanórán kívüli foglalkozásokra, mert hatással van a településen lakó gyermekek kulturális neveléséhez, formálásához.
Kvantitatív kutatás során interjút készítettem a jelenlegi iskolaigazgatóval és elődjével is, melyben a tanórán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos attitűdjüket, tapasztalataikat, gondolataikat próbáltam feltérképezni. Valamint kvalitatív módszert használva az általam vezetett tanórán kívüli tevékenységekre járó gyermekekkel diákoknak szóló, és szüleikkel egy szülőknek szóló kérdőívet töltöttem ki, melyben a gyermekek elsődleges szocializációs terének a tanórán kívüli tevékenységre gyakorolt tudatos és tudattalanul végzett hatását vizsgáltam.
Az elemzés – mely kitért a diák, szülő, tanár, tanulás, körülmények szerteágazó aspektusára - lezártával arra a következtetésre jutottam, hogy a tanórán kívül megvalósított oktatói és nevelői munka bármilyen megvalósulási nehézséggel is kerül szembe, a megvalósítást végző pedagógusnak egy olyan attitűddel kell rendelkeznie, mely nem torpan meg a nehézségektől, hanem az alternatívák felé nyitottan áll, legyen szó bármilyen akadályról, amely a program működését veszélyezteti, új megoldási lehetőségeket tár fel.
Hivatkozások
Andor Mihály (1998): Az iskolaválasztás társadalmi meghatározottsága 1997-ben. In: Iskolakultúra, 9. 8. sz. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/view/18893/18683 (megtekintve: 2024.10.31.)
Báthory Zoltán (1992): Tanulók, iskolák, különbségek. Tankönyvkiadó, Budapest.
Berdnar.A. K.-Cunningham, D.-Duffy, Th. M. Perry J. D. (1992): The ory into Practice: How Do We Link? In: Duffy, Th. M. – Jonassen, D. H. (szerk.) Constructivism and the Technology of Instuction. A Conversation. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, Hiilsdale, Hove, London
Csapó Benő (2006). A formális és nem-formális tanulás során szerzett tudás integrálása: az előzetes tudás felmérése és elismerése. Iskolakultúra, 16(2), 3–16. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/20385 (megtekintve: 2024.11.03.)
Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Budapest, Akadémiai Ki-adó. 2001.
Dohány Gabriella (2009): Zenei élmény az énekórán? In: Iskolakultúra Online 3. (2009) 70–79. oldal https://www.parlando.hu/2017/2017-3/DohanyGabriella.pdf (megtekintve: 2024.11.01.)
Dragony Gábor (2018): Extrakurrikuláris lehetőségek a népzeneoktatásban. In (Kerülő Judit és Jenei Teréz szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban 2017 „Pedagógusképzés és az inklúzió”. Debrecen, Kreatív Help Bt. 114-115. oldal http://www.nye.hu/sites/default/files/u5/KFI/onk.pdf (megtekintve: 2024.11.04.)
Dragony Gábor (2022): A népzeneoktatás dimenziói a művészeti nevelés kurrikuláris és extrakurrikuláris színterein. Egyetemi doktori (PhD) értekezés. Debrecen, Debreceni Egyetem BDT.2022. https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/2f9c8abc-bd6f-4db2-9c0d-4aea1cd44698/content (megte-kintve: 2024. 08. 31.)
Engler Ágnes. (2010). A családi háttér szerepe a felsőfokú továbbtanulásban. Iskolakultúra, 20(10), 28–37. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21068 (megtekintve: 2024.11.03.)
Falus Iván (1998): A pedagógus. In (Falus Iván szerk.): Didaktika - Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 96-117.
Fűz Nóra (2017): Iskolán kívüli színterek az általános iskolai oktatásban. Magyar Pedagógia, 117(2), 197–220. https://doi.org/10.17670/MPed.2017.2.197 (megtekintve: 2024.11.05.)
Fűz Nóra (2018): Az iskolán kívüli tanórák hatékonyságának megítélése általános iskolás diákok és peda-gógusok körében. Iskolakultúra, 28(8-9), 38–53. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2018.8-9.38 (megtekintve: 2024.10.31.)
Golnhofer Erzsébet (1998): A tanuló. In (Falus Iván szerk.): Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásá-hoz. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 77–95. oldal
Gombás Judit (2014): A zenei tevékenységek pszichológiai hatásai. In (Torgyik Judit szerk.): Sokszínű pe-dagógiai kultúra. 239–241. oldal http://www.irisro.org/pedagogia2014januar/0312GombasJudit.pdf (megte-kintve: 2024.11.04.)
Gönczy László (2008): Kodály országa – az eltékozolt lehetőségek országa. In: Parlando. 2008, 2. szám, 11.-34. http://www.parlando.hu/Kodaly-emlekev-Szeged-2008-2.htm (megtekintve: 2024.11.03.
Imre Anna (2018): Tanórán kívüli tanulás az általános iskolában. In: Új Pedagógiai Szemle. 2018. 9–10. 64 – 65. oldal https://folyoiratok.oh.gov.hu/sites/default/files/journals/upsz_2018_9_10_borito_beliv_online.pdf (megtekintve: 2024.11.05.)
Imre Anna (2020): Tanulás félárnyékban – tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tanulás az általános is-kolákban. In: Educatio 29 (2), pp. 222–242. Tanulás félárnyékban – tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tanulás az általános iskolákban in: Educatio Volume 29 Issue 2 (2020) (megtekintve: 2024.11.03.)
Janurik Márta - Józsa Krisztián: Kihívások és lehetőségek a gyermekkor zenei nevelésben: Bevezető a tema-tikus számhoz. Gyermeknevelés – online tudományos folyóirat. Zenei nevelés a gyerekkorban, 2018/2. https://ojs.elte.hu/gyermekneveles/article/view/517/415 (megtekintve: 2024.11.03.)
Kiss Márta – Vastagh Zoltán (2020): Hátránykompenzáció az iskolán kívül? Az extrakurrikuláris intézmé-nyek szerepe és megítélése a tanulmányi eredményesség é előmenetel szempontjából https://gyerekesely.tk.hu/uploads/files/Hatranykompenzacio_iskolan_kivuel_final.pdf (megtekintve: 2024.10.31.)
Korthagen, F.A. J.-Wubbels, TH. (1996): Charasteristich of reflective practitioners: towards an operationali-zation of the concept of reflection. Teachers and teaching: theory and practice, 1. 51-72.
Kotschy Beáta (1998): Az oktatás célrendszere. In (Falus Iván szerk.): Didaktika - Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 159-189.
Körmendy Zsolt: Koncertpedagógia és közoktatás. In: Neveléstudomány, ISSN 2063-9546 , 2013. (1. évf.), 4. sz., 84-94. p. https://www.parlando.hu/2015/2015-3/KormendyZsolt.pdf (megtekintve: 2024.10.31.)
Ladnai Attiláné (2019): A „Pozitív pedagógia” lehetséges útjai In: AUTONÓMIA ÉS FELELŐSSÉG, 4:1-4 pp. 25-47., 24 p. https://journals.lib.pte.hu/index.php/arjes/article/download/5574/5381/9716 (megtekintve: 2024.10.31.)
Markos Valéria (2020): A tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel és a társadalmi háttér összefüggé-sei. Kapocs 3. évf. 2. sz. https://epa.oszk.hu/02900/02943/00084/pdf/EPA02943_kapocs_2020_2_045-052.pdf (megtekintve: 2024.10.31.)
Mezei Gabriella (2006): Egy interjú kérdéssor validálása: a motivációs tanítási gyakorlat vizsgálata. In: Is-kolakultúra. 2006. 10. 128–132. oldal 231 http://real.mtak.hu/57289/1/EPA00011_iskolakultura_2006_10_128-132.pdf (megtekintve: 2024.11.05.)
Miller, B. (2003) Critical Hours. Afterschol Programs and Educational Success. Nellie Mae Educational Foundation. 1–125. p.
Nagy Ádám (2018): A táborozáspedagógia és helye a pedagógiai rendszertanban - A hidden extracurricu-lum körvonalai In: Új Pedagógiai Szemle. 2018. 5-6. 52- 69. https://epa.oszk.hu/00000/00035/00187/pdf/EPA00035_upsz_2018_05-06_068-085.pdf (megtekintve: 2024.11.05.)
Nagy Ádám – Veszprémi Attila (2018): A hidden extracurriculum fogalma. In: Új Pedagógiai Szemle. 68. évf. 2018/7–8. 62–74. oldal https://folyoiratok.oh.gov.hu/sites/default/files/journals/upsz_2018_7_8_beliv_online_0.pdf (megtekintve: 2024.10.31.)
Nahalka István (1998): A tanulás. In (Falus Iván szerk.): Didaktika - Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 117-158.
Nahalka István (1998): Az oktatás tartalma. In (Falus Iván szerk.): Didaktika - Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 190-220.
Olaru Iulia (2015): Az árnyékoktatás vizsgálata az észak-erdélyi és székelyföldi középiskolások körében. Erdélyi Társadalom. 13. évf. 2. sz. 85-106 https://erdelyitarsadalom.ro/files/et26/et-bbu-26-04.pdf (megtekint-ve: 2024.10.31.)
Páskuné Kiss Judit: Tanórán kívüli iskolai és iskolán kívüli programok a tehetséggondozásban. Magyar Te-hetségsegítő Szervezetek Szövetsége. 2014. http://tehetseg.hu/sites/default/files/geniusz_muhely/2paskune_6onl.pdf (megtekintve: 2024.11.03.)
Pásku Judit – Münnich Ákos (2000): Az extrakurrikuláris oktatás nem specifikus hatásai. In: Magyar Peda-gógia. 100. évf. 1. szám (2000) 59–77. oldal https://www.edu.u-szeged.hu/mped/document/Pasku_1001.pdf (megtekintve: 2024.10.31.)
Petriné Feyér Judit (1998): Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei. In (Falus Iván szerk.): Didaktika - Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 323-344.
Pintér Tünde Kornélia – Csíkos Csaba (2020): Tanulók, szülők és tanárok perspektívái az iskolai zenei ne-velés céljáról és feladatáról. Iskolakultúra. 30. évfolyam, 2020/7 szám. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/33481/33028 (megtekintve: 2024.10.31.)
Rozgonyi Éva hozzászólása In: Parlando. 2008, 2. sz. http://www.parlando.hu/Kodaly-emlekev-Szeged-2008-2.htm (megtekintve: 2024.11.03.)
Sz. Fodor Adrienne: Zenei nevelés az általános iskolában: Tanító szakos hallgatók gondolatai az ének-zene órákkal kapcsolatban In. Karlovitz János Tibor és Torgyik Judit (szerk.): Szakmódszertani és más emberköz-pontú tanulmányok. International Research Institute sro, Komárno,Slovakia, 2019) https://www.irisro.org/pedagogia2019januar/12SzFodorAdrienne.pdf (megtekintve: 2024.10.31.)
Szűcs Tímea (2019): A kulturális tanulás és a zeneoktatás. In: Kultúra és közösség. IV. folyam X. évfolyam 2019/II. szám 23. p. http://www.kulturaeskozosseg.hu/pdf/2019/2/02_Sz%C5%B1cs_2019_02.pdf (megte-kintve: 2024.11.03.)
Turmezeyné Heller Erika – Balogh László (2009): Zenei tehetséggondozás és képességfejlesztés. Kocka Kör & Faculty of Central European Studies, Constantine the Philosopher University in Nitra, Debre-cen.http://www.mateh.hu/tehetsegkonyvtar/Konyvek/A_zenei_tehetseg.pdf (megtekintve: 2024.10.31.
Váradi Judit – Kerekes Rita – Kiss Julianna (2020): Az extrakurrikuláris művészeti tevékenység lehetősége az ének-zene tagozatos általános iskolában egy pilot kutatás alapján In: Hideg Gabriella – Simándi Szilvia – Virág Irén (szerk.): Prevenció, intervenció és kompenzáció. Budapest. Debreceni Egyetemi Kiadó. http://mek.oszk.hu/20900/20929/20929.pdf (megtekintve: 2024.10.31.
Zeichner, K. M.-Liston, D.P. (1996): Reflective Teaching. An Introduction. Lawrance Erlbaum, Mawah.
