Beküldések

Bejelentkezés vagy Regisztráció a beküldéshez.

Ellenőrzőlista a benyújtás előkészítéséhez

A benyújtási folyamat része, hogy a szerzők ellenőrizzék le a benyújtandó anyaguk mindenben megfelel az alábbi listában szereplő elvárásoknak, és azokat a beadványokat, amelyek nem tartják be a az útmutatóban leírtakat, azokat vissza lehet küldeni a szerzőnek.
  • A beküldött anyag nem lett korábban publikálva, és megelőzően egy másik folyóiratnál sem lett lektorálva (bővebb magyarázatot lásd a Megjegyzések a szerkesztőnek résznél).
  • A beküldési állománya OpenOffice, Microsoft Word vagy RTF document fájlformátumban van.
  • Ahol rendelkezésre állt, a hivatkozásokhoz az URL megadásra kerültek.
  • A szöveg szimpla sorköz szerkezetű, 12-es betűméretet használ. Dölt szövegezést használ aláhúzás helyett (kívétel az URL címek), és az összes illusztráció, ábra és táblázat a szövegtörzs megfelelő szakaszában található és nem a dokumentum végén.
  • A szöveg betartja, és megfelel a Szerzői Útmutatóban felvázolt stílus- és bibliográfiai követelményeknek.

Szerzői útmutatók

Kézirat formai követelményei

a Pannon Digitális Pedagógia online folyóiratban történő közléshez

 

Terjedelmi korlátok:

Tanulmány rovat: minimum 30.000 maximum 60.000 karakter (szóközzel)

Jó gyakorlat rovat: minimum 20.000 maximum 60.000 karakter (szóközökkel)

Recenzió esetében 15.000 és 20.000 karakter között.

 

A kézirat felépítése:

  1. Szerző(k) és cím

A kézirat első eleme a szerző neve, munkahelye, beosztása és email címe. Ezt követi a következő sorban a kézirat címe és alcíme külön-külön sorban. Az alcím nem kötelező.

  1. A következő rész az absztrakt. (Ez a rész a Tanulmány és Jó gyakorlat rovatban kötelező!)

Az Abstract cím után új sorban következik az angol nyelvű absztrakt maximum 2000 karakteres folyamatos szövegben, amely nem tagolódik bekezdésekre, és nem tartalmaz kiemeléseket.

Új sorban ezt követi a 3-5 kulcsszó a Key words cím után.

Absztrakt cím után új sorban következik a magyar nyelvű absztrakt maximum 2000 karakteres folyamatos szövegben, amely nem tagolódik bekezdésekre, és nem tartalmaz kiemeléseket.

Új sorban ezt követi a 3-5 kulcsszó a Kulcsszó cím után.

  1. Bekezdések

A folyóirat olvasását megkönnyíti, ha a szöveg bekezdésekre tagolódik. A fejezetek, alfejezetek első bekezdése a sor elején, behúzás nélkül kezdődik. A második bekezdésektől kezdve behúzás szükséges (0.5 cm). Egy bekezdés általában legyen hosszabb, mint egy mondat, de ne legyen hosszabb egy gépelt oldalnál. A bekezdéseket ne különítsék el sorkihagyások. A bekezdések gondolati egységek mentén tagolódnak; egy bekezdés általában egy gondolati egység.

  1. Ábrák, diagramok, táblázatok

Az ábrákat, táblázatokat arab számokkal kell számozni és címmel (ábraaláírás) kell ellátni. A cím az ábra alatt jelenjen meg, ne legyen az ábra (rajz) része. Az ábrákra számuk alapján kell hivatkozni a szövegben. Az ábrák jó minőségűek legyenek Az ábra méretezésénél különösen gondolni kell az olvasható formátumra. Az átvett ábrák, táblázatok, diagramok stb. esetében kötelezően jelölni kell a pontos forrást és a teljes linket.

A diagramok a kéziratban egységesek legyenek. A térhatású formátumok nem kell alkalmazni. A diagramokhoz a szerkesztőség kéri csatolni a forrás-fájl-t is.

A kéziratban a táblázatok, ábrák, felsorolás előtt és után soremelés áll.

  1. Kiemelések

A kiemeléseket a fő szövegben dőlt betű jelzi. A szerző tartalmi hangsúlyra, nyomatékosításra is használhatja a kiemelést, az egy mondatnál hosszabb kiemelésekkel azonban takarékosan kell bánni.

  1. Köszönetnyilvánítások

Indokolt esetben a szerző élhet a köszönet nyilvános megjelenítésével, amely vonatkozhat a tanulmány keletkezésére, a kutatási témára, egyéni és intézményi segítségre, támogatási forrásokra stb. Helye a tanulmány szövege és az irodalomjegyzék között van.

  1. Lábjegyzet

A lábjegyzetekbe a szöveghez fűzött megjegyzések kerülnek. Egy lábjegyzet lehetőleg ne legyen hosszabb, mint öt gépelt sor. Elsősorban az kerüljön lábjegyzetbe, aminek az olvasása megtörné a főszöveg folyamatosságát.

  1. Rövidítés, mozaikszó

A szövegben a rövidítések kerülendők, kivéve az olvasó számára egyértelműek (stb., Ft, cm, úm, ún., vö.).

A közismert mozaikszavak (mint ELTE, UNESCO, OECD) feloldása a szövegben nem elvárt. Általában kerülendő a túl sok mozaikszó. Ha mozaikszó elkerülhetetlen és a szerző nem biztos annak közismertségében, akkor a mozaikszó első felbukkanásakor a jelentését meg kell adni.

  1. Szakirodalom

A hivatkozott irodalom a tanulmány végére kerül a szerzők (első szerző) szerinti szigorú betűrendben felsorolva. Ugyanannak a szerzőnek a publikációit csökkenő sorrendű évszám szerinti sorrendben kell felsorolni. A szövegben előforduló minden hivatkozásnak meg kell jelennie az irodalomjegyzékben, illetve az irodalomjegyzékben szereplő minden tételre hivatkozni kell a szövegben. Indokolt esetben ezen felül vonatkozó irodalmat is közölhet a szerző.

  1. Tagolás

Hosszabb írásművek esetében ajánlott a főszöveg fejezetekre, alfejezetekre való bontása; a folyóirat kétszintű (szükség esetén háromszintű) tagolást alkalmaz. Ezek a következők:

A fejezetcímek félkövér,

az alfejezetek címei dőlt,

az alfejezet további tagolása esetén a cím álló betűvel

jelenjen meg a kéziratban. Ezekhez decimális jelzést (számozást) nem kell csatolni.

 

  1. Hivatkozások

Hivatkozások a szövegben

A szövegben a hivatkozás a szerző(k) nevével és a megjelenés évszámával történik. A szerző(k) neve lehet része a mondatnak [… amint Fehér tanulmányában (1998) közölt eredmények …], vagy szerepelhet zárójelben [… a két változó közötti szoros összefüggés már korábban felmerült (Fehér, 1998), ezért …]. Ezen túlmenően az alábbiak az irányadóak:

  • Két vagy több szerző nevét – választja el egymástól: (Kiss – Nagy, 1998).
  • A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás megjelöli az oldalszámot is (Fehér, 1998, p. 32).
  • Egy zárójelen belül egy szerző különböző munkáira hivatkozva a nevet csak egyszer írjuk, utána következnek az évszámok, egymástól vesszővel elválasztva (Kiss, 1995, 1997a, 1997b).
  • Egy zárójelen belül több szerző munkáira hivatkozva az egyes tételeket pontos vessző (;) választja el (Kiss, 1988; Nagy, 1989; Asztalos – Szűcs, 1990).
  • A zárójelen belül a szerzőket a hivatkozott mű évszáma szerinti sorrendbe soroljuk ben (Kiss, 1999; Szűcs, 2002; Nagy, 2004).
  • Ha egy szerzőnek azonos évben publikált több írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok után írt betűkkel különböztetjük meg (Kiss, 1999a).
  • A hivatkozás a mondat része, vagyis a mondat végi írásjel a zárójeles hivatkozás után szerepel. Kivétel, ha egy teljes mondatot idézünk, akkor bezárjuk az idézőjelet és utána jön a hivatkozás: Pl. Az intézmények hatással vannak a motivációra és a viselkedésre is (Acemoglu – Robinson, 2013).
  • „Az intézmények napi szinten befolyásolják az ösztönzők rendszerét és az emberek viselkedését.” (Acemoglu – Robinson, 2013, p. 48.)

Hivatkozások az irodalomjegyzékben

  • Az elkészített írásművek végén a felhasznált irodalmak felsorolásának címe: Irodalom
  • Önálló könyvek: Szerző(k) (évszám). Cím. Kiadás helye (város): Kiadó. A könyv címét dőlt betűvel írjuk.
  • A külföldi hivatkozásokat az eredetileg megjelent nyelven kell közölni
  • Könyvfejezetek: Szerző(k) (évszám). Fejezet (tanulmány) cím. In Szerkesztő(k) neve (Ed.), Könyv címe (Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala). Kiadás helye (város): Kiadó. A könyv címe dőlt betűvel.
  • Elektronikus hivatkozás esetében meg kell adni az URL elérhetőséget.
  • Folyóiratban megjelent cikkek: Szerző(k), (évszám). Tanulmány cím. Folyóiratcím, Szám. Oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma. A folyóirat címe dőlt betűvel.

A kéziratok elkészítésére vonatkozó javaslatok

A kézirat stílusa, formája

A kézirat Times New Roman betűtípussal készüljön, 1,5-ös sortávval.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot a kézirat végső formájának kialakítására, melyet a szerző jóváhagyhat vagy elutasíthat.

Kéziratok beküldése

A kéziratokat a szerző a padipe@mftk.uni-pannon és a gyoregeza57@gmail.com email címre küldi el.

Cikk szövege

Alapértelmezett rovat irányelv

Adatvédelmi nyilatkozat

A folyóiratnál megadott nevek és email címek kizárólag a folyóiratnál ismertetett céllal lesznek felhasználva. Egyéb célokra, harmadik félnek nem kerülnek átadásra.