Számítógépek a politika fókuszában: a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program megindulása a hetvenes évek Magyarországán
DOI:
https://doi.org/10.56665/PADIPE.2023.2.1Kulcsszavak:
technológiai transzfer, iskolaszámítógép, hidegháborús tudásverseny, Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program, informatikatörténetAbsztrakt
A hazai oktatástörténet kevéssé vizsgált területe, hogyan jelentek meg a számítógépek a közoktatásban. A gazdasági és politikai igények, valamint a pedagógiai elvárások és a nemzetközi környezet által befolyásolt folyamatot a hetvenes évekre koncentrálva mutatom be, egy speciális forráscsoportra, a minisztertanácsi jegyzőkönyvekre alapozva. A tanulmány egy nagyobb kutatás kezdő lépése, amely a problémakör levéltári forrásainak feltárására irányul: mostanáig főként az informatika-, számítástechnikatörténet vizsgálta a számítógépek oktatásban történő felhasználását, hardver- és szoftver oldalról egyaránt. A műszaki feltételek és fejlődés ismertetése mellett a megfelelő társadalom- és politikatörténeti háttér felvázolása is szükséges, hogy a tágabb kontextust megismerhessük. Jelen esetben a hetvenes évek a tudományos-technikai forradalom narratívájában, a kibernetikai klubok elterjedését követően az Új Gazdasági Mechanizmus reformfolyamatában, majd a visszarendeződésben értelmezhető témám. Ebben az évtizedben a technológiai transzfer igénye egyre sürgetőbben jelentkezett Magyarországon, hiszen minden európai állam, valamint a két szuperhatalom is félt attól, hogy lemarad a hidegháborús „tudásversenyben”. A Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program a szocialista országok egységes számítógépes rendszerének kialakítása során a magyar kormány kezdeményezése volt az itthoni infrastruktúra, gyártási és adaptációs folyamat megteremtésére – nem vizsgálom ennek sikerességét, csak a folyamat elejét, az államszocializmusban szokatlan kutatás-fejlesztés, szakértői tevékenység dokumentumokból megismerhető kormányzati és pártellenőrzését. Mindezt kiegészítem a nyilvános diskurzusokból megismerhető, a számítógépek iskolai felhasználására vonatkozó újságcikkekkel, gyakran öntevékeny, lelkes pedagógusoknak köszönhető innovációk ismertetésével. Az iskolaszámítógép-program ennek egyfajta betetőzése volt a nyolcvanas évek elején, de az már kívül esik írásom időhatárán.
Hivatkozások
Elsődleges források:
A Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program. 1971. november 4. MNL XIX-A-83, 483. jegyzőkönyv. A vezetői ismeretek oktatása és a gazdasági szervezetek vezetőinek intézményes továbbképzése (határozat az
Országos Vezetőképző Központ létesítéséről). 1967. október 5. MNL XIX-A-83, 375. jegyzőkönyv.
Jelentés Kádár János és Fock Jenő elvtársak 1970. január 28-30-i berlini látogatásáról. 1970. február 12. MNL XIX-A-83, 438. jegyzőkönyv.
Kormányszinten jóváhagyott fejlesztések, rekonstrukciók, és a hitelből finanszírozott beruházások helyzetéről. 1971. július 29. MNL XIX-A-83, 476. jegyzőkönyv.
Különfélék. 1969. május 25. MNL XIX-A-83, 419. jegyzőkönyv.
Tájékoztató a Gazdasági Bizottság 1971. június 9-i üléséről. 1971. június 17. MNL XIX-A-83, 473. jegyzőkönyv.
Válasz a Szovjetunió kormányának levelére számítástechnikai együttműködés tárgyában. 1968. június 12. MNL XIX-A-83, 395. jegyzőkönyv.
Irodalom:
Balázs, B. (1969). Az elektronikusszámítógépek pedagógiai célú alkalmazása. Magyar Pedagógia, 69(4), 456–458.
Báthory, Z. (1969). Tanulás és nevelés. Nemzetközi szeminárium Svédországban. Köznevelés, 25(1), 30–31.
Bódy, Zs. (2021). Technokrata transznacionálé az 1960-as években és a keleti blokk önállósága a globalizáció szempontjából. Korall, 85. 113–137. https://doi.org/10.52656/korall.2021.03.006
Ceruzzi, P. E. (2003). A History of Modern Computing. The MIT Press, Cambridge, MA – London.
Cowen, R. (2009). The transfer, translation and transformation of educational processes: and their shapeshifting? Comparative Education, 45(3), 315–327. https://doi.org/10.1080/03050060903184916
Fuchs, E. & Roldán Vera, E. (2019, Eds.). The Transnational in the History of Education: Concepts and Perspectives. Springer, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-030-17168-1
Germuska, P. (2004). Indusztria bűvöletében. Fejlesztéspolitika és a szocialista városok. 1956-osIntézet, Budapest.
Howlett, C. (2018). Teacher Education and Posthumanism. Issues in Teacher Education, 27(1), 106–118.
Képes, G. (2005). Kovács Mihály és a kibernetika oktatás kezdetei a budapesti Piarista gimnáziumban. In
Vámos, É. & Vámosné Vigyázó, L. (Szerk.). Mérnök, természettudós és orvos dinasztiák, melyek befolyásolták Magyarország szellemi életét. Országos Műszaki Múzeum – Áron Kiadó, Budapest, 49–53.
Kiss, Á. (1975). Iskolai és permanens nevelés. Magyar Pedagógia, 75(2), 115–128.
Kiss, Á. & Gyaraki, F. (1968). Számítógépek pedagógiai alkalmazása. Pedagógiai Szemle, 18(6), 527–542.
Kovács, M. (1971). Számítógép-ismeretek. Köznevelés, 27(4), 3–5.
Kozma, T. (2016). A pillanat. Esszé az oktatáskutatásról. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.
Páris, Gy. (1972). Kutatás-fejlesztési feladatok a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Programban. Ipargazdaság, 24(8–9), 23–24.
Popkewitz, T. (2013, Ed.). Rethinking the History of Education: Transnational Perspectives on its Questions, Methods, and Knowledge. Palgrave Macmillan, New York. Postlethwaite, N. T. (2016). Educational Research and Policy-Making: A Third Way. Educatio, 10(1), 151–163.
Rankin, J. L. (2018). A People’s History of Computing in the United States. Harvard University Press, Cambridge, MA. https://doi.org/10.4159/9780674988538
Sáska, G. (2015) Tudásverseny és globalizáció. Educatio, 24(2), 98–111.
Scott, J. C. (1998). Seeing Like a State. How Certain Schemes to Improve the Human Condition Have Failed. Yale University Press, New Haven – London. https://doi.org/10.12987/9780300128789
Somogyvári, L. (2014). Tanítógépek Magyarországon a hatvanas években. Létünk, 44, virtuális különszám, 93–104.
Somogyvári, L. (2021). Kiss Árpád és az IEA. In Rébay, M. (szerk.). Pedagógia a (pre)szocializmus korában. Debreceni Egyetem BTK Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet, Debrecen, 43–57.
Somogyvári L., Szabó, M. & Képes, G. (2023). How Computers Entered the Classroom in Hungary: A Long Journey from the late 1950s into the 1980s. In Flury, C. & Geiss, M. (Eds.). How Computers Entered the Classroom, 1960–2000. De Gruyter Oldenbourg, Berlin – Boston, 39–73. https://doi.org/10.1515/9783110780147-003, Open Access elérés: https://www.degruyter.com/document/doi/10.1515/9783110780147-003/html
Steiner-Khamsi, G. (2006). The economics of policy borrowing and lending: a study of late adopters. Oxford Review of Education, 32(5), 665–678. https://doi.org/10.1080/03054980600976353
Steiner-Khamsi, G. (2014). Cross-national policy borrowing: understanding reception and translation. Asia Pacific Journal of Education, 34(2), 153–167. https://doi.org/10.1080/02188791.2013.875649
Švelch, J. (2018). Gaming the Iron Curtain: How Teenagers and Amateurs in Communist Czechoslovakia Claimed the Medium of Computer Games. The MIT Press, Cambridge, MA – London. https://doi.org/10.7551/mitpress/10964.001.0001
Szabó, M. (2021). From the East to the West and back Again: Hungary’s Early Years in the Ryad. 2020 Fifth International Conference “History of Computing in the Russia, former Soviet Union and Council for Mutual Economic Assistance countries” (SORUCOM), 27–33. https://doi.org/10.1109/sorucom51654.2020.9465042
Vámos, T. (2002). Sebestyén János. Magyar Tudomány, 108(7), 951–954.
