A digitális történetmesélés etikai és jogi vonatkozásai
DOI:
https://doi.org/10.56665/PADIPE.2021.1.4Kulcsszavak:
digitális történetmesélés, kutatásetika, szerzői jogok, személyiségi jogok, művészet-alapú részvételi kultúraAbsztrakt
Az elmúlt évtizedben az oktatási szcéna szinte teljesen területén és művészetalapú részvételi akciókutatási módszerként is megjelent hazánkban a digitális történetmesélés. Tanulók és hallgatók tantárgyi tartalmakat dolgoznak fel a segítségével reflektív módon, emellett a társadalom a perifériáján élő, a mainstream médiában többnyire sztereotipikusan vagy alig ábrázolt személyek önmegjelenítésének jó módszere is. Az állóképekből álló, saját hangon narrált videók különös konstruktumok, mert egyszerre tartalmaznak külső forrásokból származó információkat, vizuális és zenei anyagokat, valamint saját, autobiográfiai elemeket, reflexiókat és képeket is. A videók többségében azonban ritkán jelenik meg a forrásokra való hivatkozás, valamint a saját képek, zenék és a kész videó Creative Commons besorolása. Kérdéseket vet fel az is, hogy hol húzódik a nyilvánosság határa azoknál a digitális történeteknél, amelyek személyes, sőt érzékeny tartalmak artikulációi. De ugyanígy aggályos lehet kiskorúak alkotásának internetes megosztása is. Miközben a tanulók és hallgatók digitális kompetenciájának fejlesztésekor tanárként hangsúlyt fektetünk az alkotásra és a tartalommegosztásra, a kutató pedig örül, ha az adatközlő érzékeny és önazonos információkat oszt meg magáról digitális történetében, elfelejtjük, hogy a digitális történetmesélés oktatási vagy kutatási célú felhasználása során számos etikai, sőt jogi kérdés merülhet fel. A tanulmányban bemutatjuk a tartalommegosztó- és közösségimédia-felületeken nyilvánossá tett digitális történetekre vonatkozó személyiségi és szerzői jogi, valamint az alkotás során felmerülő etikai dilemmákat és megoldási lehetőségeket.
Hivatkozások
Az 1999.évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 9. § (1), 13. §, 16. §, 33-41. §§ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv Utolsó letöltés: 2021.04.21.
A 2013.évi V. törvény a képmás a képmáshoz és hangfelvételhez való jogról 2:48. § (1) és (2), Polgári törvénykönyv. https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300005.TV Utolsó letöltés: 2021.04.21.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (18) és 1. fejezet 4. cikk 2. https://www.gdpr.info.hu/gdpr-rendelet-szovege Utolsó letöltés: 2021.04.21.
Bán Dávid és Nagy Balázs (2016). IDig Stories [Digitális történetmesélés a gyakorlatban]. Budapest: Anthropolis Egyesület. http://idigstories.eu/wp-content/uploads/2016/11/idigstories_guidehun.pdf Utolsó letöltés: 2021.05.23.
Barber, J. F. és Siemens, R. (2016). Digital storytelling: New opportunities for humanities scholarship and pedagogy. Cogent Arts & Humanities, (3)1 https://doi.org/10.1080/23311983.2016.1181037 Utolsó letöltés: 2021.05.23.
Creative Commons https://creativecommons.org/
Duveskog, M., Tedre, M., Sedano, C. I. és Sutinen, E. (2012). Life planning by digital storytelling in a primary school in rural Tanzania. Educational Technology and Society, (15)4, 225–237. https://doi.org/10.2307/jeductechsoci. 15.4.225 Utolsó letöltés: 2021.05.23.
Eglinton, K. A., Gubrium, A. és Wexler, L. (2017). Digital Storytelling as Arts-Inspired Inquiry for Engaging, Understanding, and Supporting Indigenous Youth. International Journal of Education & the Arts, (18)185, 1–29. URL: http://www.ijea.org/v18n5/ Utolsó letöltés: 2021.05.23.
G. Soponyai Dóra (2019). „Tanulok embernek lenni” – Digitális történetmesélés a Zöld Kakasban. Új Pedagógiai Szemle, 69(1–2), 44–56.
Gachago, D. & Livingston, C. (2020). The Elephant in the Room: Tensions between normative research and an ethics of care for DST in Higher Education. Reading and Writing, 11(1) https://doi.org/10.4102/rw.v11i1.242 Utolsó letöltés: 2021. 07. 29.
Gubrium, A., Hill, A. L., & Harding, L. (2012/2016). Digital Storytelling Guidelines for Ethical Practice, including Digital Storyteller's Bill of Rights. https://www.storycenter.org/s/Ethics.pdf Utolsó letöltés: 2021. 07. 29.
Gubrium, A. C., Hill, A. L., & Flicker, S. (2014). A situated practice of ethics for participatory visual and digital methods in public health research and practice: A focus on digital storytelling. American Journal of Public Health, 104(9), 1606–1614. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4151912/ Utolsó letöltés: 2021. 07. 29.
Gulya Nikoletta és Lanszki Anita (2018). My Special Hero. Fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatos szemléletformálás digitális történetmeséléssel. In Fehérvári Anikó, Széll Krisztián és Misley Helga (Eds), Kutatási sokszínűség, oktatási gyakorlat és együttműködések. XVIII. Országos Neveléstudományi Konferencia - absztraktkötet (pp. 439.). MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar.
Hardy, P. (2015). First do no harm: developing an ethical process of consent and release for digital storytelling in healthcare. Seminar.net, 11(3). https://journals.oslomet.no/index.php/seminar/article/view/2345 Utolsó letöltés: 2021. 07. 22.
Hill, A. L. (2008). Learn from My Story: A Participatory Media Initiative for Ugandan Women Affected by Obstetric Fistula. Agenda Empowering Women for Gender Equity, 77, 48–60.
Horváth Dóra és Mitev Ariel (2015). Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó.
Horváth Kata, Oblath Márton, Lanszki Anita, Teszáry Judit, Csoszó Gabriella és Takács Gábor (2017). A Sajátszínház módszerei. Művészet alapú részvételi kutatás. Budapest: L’Harmattan.
Lambert, J. (2002/2013). Digital Storytelling, capturing lives, creating community. New York.
Lanszki Anita (2015). A digitális történet mint önreprezentáció a Magyar Táncművészeti Főiskola hallgatói körében. Egy nem reprezentatív felmérés eredményei. In Bolvári-Takács, G; Németh, A; Perger, G (Eds.), Tánc és társadalom: V. Tánctudományi Konferencia a Magyar Táncművészeti Főiskolán (pp. 148–155). Budapest: Magyar Táncművészeti Főiskola.
Lanszki Anita és Horváth Kata (2015). A digitális történetmesélés. In Horváth, Kata és Oblath Márton (Eds.), A részvételi ifjúságkutatás módszerei: kutatás-módszertani összefoglaló. Budapest, Magyarország: OKT-Full Tanácsadó Kft. pp. 73–93.
Lanszki Anita (2017). A digitális történetmesélés mint komplex tanulásszervezési eljárás. In Lanszki, Anita (Ed.), Digitális történetmesélés az oktatási-nevelési folyamatban (pp. 22–43) Eger: Líceum Kiadó.
Lanszki, Anita (2018). A digitális történetmesélés mint komplex tanulásszervezési eljárás tanulástámogató és kompetenciafejlesztő hatása az oktatási folyamatban (doktori disszertáció). EKE Neveléstudományi Doktori Iskola.
Lizarazo, T., Oceguera, E., Tenorio, D., Pardo Pedraza, P. & McKee Irwin, R. (2017). Ethics, Collaboration, and Knowledge Production: Digital Storytelling with Sexually Diverse Farmworkers in California, Lateral, 6(1)
Matthews, N. és Sunderland, N. (2013). Digital Life-Story Narratives as Data for Policy Makers and Practitioners: Thinking Through Methodologies for Large-Scale Multimedia Qualitative Datasets. Journal of Broadcasting & Electronic Media, (57)1, 97–114. https://doi.org/10.1080/08838151.2012.761703 Utolsó letöltés: 2021.05.23.
Molnárné Kövér Ibolya (2017). Történelmet formáló személyiségek – digitális történetmesélés alkalmazása a történelem és a társadalomismeret tanításában. In Lanszki, Anita (Ed.), Digitális történetmesélés az oktatásinevelési folyamatban (pp. 145–161). Eger: Líceum Kiadó
Parsons, S., Guldberg, K., Porayska-Pomsta, K. és Lee, R. (2015). Digital stories as a method for evidencebased practice and knowledge co-creation in technology-enhanced learning for children with autism. International Journal of Research & Method in Education, (38)3, 247–271. https://doi.org/10.1080/1743727X.2015.1019852 Utolsó letöltés: 2021.05.23.
Parvin, N. (2018). Doing Justice to Stories: On Ethics and Politics of Digital Storytelling. Engaging Science, Technology, and Society 4, 515–534.
Stewart, K. D. (2017). Classrooms as ‘safe houses’? The ethical and emotional implications of digital storytelling in a university writing classroom. Cristal - Critical Studies in Teaching and Learning, 5(1), 85–102.
StoryCenter (é.n.). Addressing Trauma. http://static1.squarespace.com/static/55368c08e4b0d419e1c011f7/t/57911f75ff7c509cb123c5a5/1469128565487/SS_Trauma.pdf Utolsó letöltés: 2021.07.28.
Szemán Dénes és Szabó Mónika (2017). A digitális történetmesélés (DST) technikájának alkalmazási lehetőségei a modernkori rabszolgaság következtében traumát szenvedett túlélőkkel folytatott segítői munka keretein belül. Alkalmazott Pszichológia, 17(3), 59-84. Utolsó letöltés: 2021. 05.30.
Ward, J. és Bullivant, A. (2017). Digital Storytelling Toolkit. http://idigstories.eu/online-toolkit/ Utolsó letöltés: 2021.05.23.
Weil Ákos (2017). Én, Petőfi Sándor – A digitális történetmesélés alkalmazása irodalomórán. In Lanszki Anita (Ed.), Digitális történetmesélés az oktatási-nevelési folyamatban (pp. 128–144). Eger: Líceum Kiadó
Willis, N., Frewin, L., Miller, A., Dziwa, C., Mavhu, W. és Cowan, F. (2014). “My story”-HIV positive adolescents tell their story through film. Children and Youth Services Review, 45(C). 129–136. https://doi.org/10.1016/j.childyouth.2014.03.029 Utolsó letöltés: 2021.05.23.
##submission.downloads##
Megjelent
Verziók
- 2023-01-17 (2)
- 2021-09-10 (1)
