A bizalom pedagógiája
A pedagógiai hatás értelmezési keretei
DOI:
https://doi.org/10.56665/PADIPE.2024.4.1Kulcsszavak:
bizalom, társadalompedagógia, iskolapedagógia, metapedagógia, metauniverzumAbsztrakt
A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a bizalom társadalompedagógiai, iskolapedagógiai és metapedagógiai jelenségvilágát az intézményesült pedagógiai hatás értelmezési kereteiben értelmezze. Az intézményes nevelési hatás archetípusait azonosító megközelítések hangsúlyosan különítik el a hatáskeltés funkcionális-intencionális, valamint emocionális-kauzális kapcsolati modelljeit. Az előbbi a nevelés hatékonyságát a kívülről befolyásolt, szándékolt viselkedésbeli változásként írja le, míg az utóbbi a hatékony nevelést olyan szimbolikus interakcióként értelmezi, melyben a pedagógiai kapcsolat hatását a belső szándékvezéreltség a racionális vetületeinek megerősítéseként azonosítja. A két modell közötti pedagógiai különbséget a nevelés direktív és non-direktív mozzanatainak eltérő alkalmazásaiban, a normatív és formatív érés szakaszainak morális és etikai átszínezéseiben, valamint a kulturális-társadalmi környezetben kiérlelt pedagógiai praxis áthagyományozódásaiban követhetjük nyomon. A tanulmány amellett érvel, hogy a világ morális felfogására, a személyes lét felelősségre leghelyesebb a pedagógiaiszándékoltság normatív és formatív hatásainak együttesével reflektálnunk, ügyelve arra, hogy a hatáskeltés pedagógiai akarata ne lépje át az önérvényesítés kognitív és érzelmi torzításainak vígasztalan határait.
Hivatkozások
Ariely, Dan (2011): Kiszámíthatóan irracionális – A racionálisnak vélt döntéseinket alakító rejtett erőkről.Budapest, Gabo Könyvkiadó.
Balázs Zoltán (2011): A Jó vonzásában. Budapest, Helikon Kiadó.
Bergson, Henri (1930): Teremtő fejlődés. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1987.
Bettelheim, Bruno (1988): A végső határ. Tanulmányok. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Boros János (2007): Mi az etika? Bevezetés a kortárs etikai diszkussziókba. 1. rész = Iskolakultúra, 03. 25-36.
Breithaupt, Fritz (2024): A narratív agy. Miért gondolkodunk történetekben? Budapest, Typotex Kiadó.
Buber, Martin (1999): Én és Te. Budapest, Európa Kiadó.
Czopf Áron (2024): Metapolitika. Budapest, Kommentár Alapítvány.
Csíkszentmihályi Mihály (2001): Flow. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Budapest, AkadémiaiKiadó.
Festinger, Leon (2000): A kognitív disszonancia elmélete. Budapest, Osiris Kiadó.
Fukuyama, Francis (2014): A történelem vége és az utolsó ember. Budapest, Európa Könyvkiadó.
Fukuyama, Francis (2022): Bizalom. Budapest, Európa Könyvkiadó.
Goffman, Erving (1981): A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Tanulmányok. Budapest, Gondolat Kiadó.
Goffman, Erving (2008): A homlokzatról. (ford. Síklaki István). In Síklaki István (szerk.). Szóbeli befolyáso-lás. II. Nyelv és szituáció. Budapest, Typotex Kiadó. 11-16.
Han, Byung-Chul (2023): Mi a hatalom? Budapest, Typotex Kiadó.
Han, Byung-Chul (2023a): A rítus eltűnése. A jelen patológiája. Budapest, Typotex Kiadó.
Harari, Yuval Noah (2018): 21 lecke a 21. századra. Budapest, Animus Kiadó.
Kalmár Magda (1997): Metakogníció. In: Báthory Zoltán–Falus Iván (főszerk.): Pedagógiai Lexikon II. 462. Budapest, Keraban Könyvkiadó.
Kron, Friedrich Wilhelm (2003): Pedagógia. Budapest, Osiris Kiadó.
Laing, Roland David (2017): Én és mások. Budapest, HVG Kiadó.
Maslow, Abraham (2021): A létpszichológiája felé. Budapest, Gabo Könyvkiadó.
M. Nádasi Mária (2012): Adaptivitás az oktatásban. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó Kft.
Molnár Tamás (2001): A gondolkodás archetípusai. Budapest, Kairosz Kiadó.
Moscovici, Serge (2002): Társadalom-lélektan. Válogatott tanulmányok. Budapest, Kiadó.
Olson, Mancus (1997): A kollektív cselekvés logikája. Budapest, Osiris Kiadó.
Perjés István–Schwendtner Tibor (2016): Az elég jók igazsága – Az intézményesült nevelés filozófiai narratívái = Új Pedagógiai Szemle, 66. évf. 1-2. sz. 42-66.
Rorty, Richard (1998): Megismerés helyett remény. Pécs, Jelenkor Kiadó.
Russell, Bertrand (1997): A hatalom és az egyén. Budapest, Kossuth Kiadó.
Schumpeter, Joseph (1980): A gazdasági fejlődés elmélete. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Smith, Adam (1982): The Theory of moral Sentiments. Indinapolis, Liberty Classics.
Smith, Eliot R.–Mackie, Diane, R.–Claypool, Heather,M. (2016): Szociálpszichológia. Budapest, ELTE Eötvös.
Szingularitás. https://fogalma.hu/szingularitas-jelentese/ (A letöltés időpontja: 2025. 05.27.)
Tarnas, Richard (1995): A nyugati gondolat stációi. Budapest, AduPrint Kiadó.
Vajda Mihály (2013): Identitások. In: Bujalos István–Tóth Máté–Valastyán Tamás (szerk.): Az identitás alakzatai. Budapest, Kaligram, 222-231.
Weszely Ödön (1927): Korszerű nevelési problémák. Budapest, Szent István Társulat Kiadása.
Zimbardo, Philip–Johnson, Robert–McCann, Vivian (2022): Pszichológia mindenkinek 3. Budapest, Open Books.
Zsolnai József (1996): A pedagógia rendszere címszavakban. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
