Az oktató személyisége és a paradigmaváltás kihívásai
A pedagógus Bálint-csoport, mint erőforrás
DOI:
https://doi.org/10.56665/PADIPE.2021.1.5Kulcsszavak:
tanár, kihívások, kiégés, Bálint-csoportAbsztrakt
A digitális módszertan és az online forma olyan paradigmaváltást jelent, amely átalakítja az oktatás szociális és kulturális dinamikáját, és új kihívásokkal árasztja el az oktatót. Az oktatás tartalmát, módszereit és emberi kapcsolati működését érintő változások új kompetenciák kialakítását és fejlesztését kívánják meg az oktatótól. Mindez akkor történik, amikor a magyar pedagógus társadalom nincs igazán jó állapotban. Évekkel a jelenlegi világjárvány kezdete előtt szakforrások már felhívták a figyelmet a pedagógusok kiégésére, jelezve, hogy a pedagógusok lelki egészsége az átlagosnál nagyobb megterhelésnek van kitéve és, hogy a kiégés szempontjából a pedagógus az egyik legveszélyeztetettebb társadalmi réteg. A pedagógus kiégésének problematikája ördögi körnek tűnik: az okok között az elkötelezett pedagógusi működés jellemzői szerepelnek, a szindróma viszont rombolja a pedagógus szakmai énképét és munkájának hatékonyságát. Az elmúlt év mindezt mélyítette a tartós online oktatási formából következő specifikus kiégési tünetekkel. Ahhoz, hogy a digitális oktatás fenntartható fejlődésének központi szereplőjeként növelje hatékonyságát, felelősséget vállaljon szakmai önmegvalósításáért és önfejlesztésért, alapvető a pedagógus mentálhigiénéjének ápolása. Csak az egészséges személyiségű pedagógus képes megőrizni személyisége integritását a kihívások közepette. Tapasztalatok azt mutatják, ez egyedül nem megy. Személyes megfigyelésem szerint a pedagógus Bálint-csoport egy lehetséges erőforrás. Állításom, hogy a rendszeres és folyamatos Bálint-munka az esetfeldolgozó csoport olyan formája, amely pont a kiégés szempontjából kritikus területeken támogatja és kezeli a pedagógust. Az alábbiakban jó gyakorlatként mutatom be és elemzem egy működő pedagógus Bálint-csoport munkáját. Megfigyeléseimen alapuló következtetésem, hogy szükséges az itt ismertetett esetfeldolgozó csoport gyakorlati elemként történő beépítése a tanárképzésünkbe.
Hivatkozások
Antalka Ágota (2020). Modern világunk népbetegsége – A kiégés. Budapest: Mentor Kiadó.
Antalka Ágota (2015). Pedagógusok kiégése. https://docplayer.hu/1859326-Antalka-agota-pedagogusok-kiegese.html (letöltve: 2020. augusztus 12).
Bálint Mihály (1989). Az orvos, a betege és a betegség. Budapest: Animula.
Dobó Katalin (2018). A Bálint-csoport szerepe a pszichoszomatikus betegek ellátásában (prezentáció). Budapest: IBS Labirintus Panoráma Medical Center. 2018. május 4.
Elder, Andrew (2016). A Bálint-csoportvezetés: a vezetői fejlődés fogalmi alapjai és kerete (fordította Kovács Diána). 4th IBF Leadership Conference, Warsaw, 2016.
Freudenberg, Herbert J. (1974). Staff Burnout. Journal of Social Issues, 30 (1974). 159–175.
Harrach Andor (2010). A Bálint-módszer fejlődéstörténete. Csoportok, mozgalom, perspektívák. Thalassa, 21 (2010/3). 29-50.
Hrastinski, Stefan (2008). Asynchronous and synchronous e-learning. Educause Quarterly, 31 (2008/4). 51–55.
Kafry, Ditsa – Aroson, Elliot (1981). Work–Psychological aspects. Burn out. New York: Free Press. 223–224.
Makai Gábor (2018). Pedagógusok küzdelme – A kiégés elleni harc. https://bebikkicsikesnagyok.hu (letöltve: 2020. augusztus 10).
Moore, Michael G. – Kearsley, Greg (2012). Distance education: A systems view of online learning (3rd ed.). Belmont, CA: Wadsworth.
Schüttler Tamás (2001). A pedagógiai mentálhigiéné a nevelés egy új értelmezése – beszélgetés a pedagógiai mentálhigiénéről. Új Pedagógiai Szemle, 2001. május. https://ofi.oh.gov.hu (letöltve: 2020. augusztus 10).
Sun, Anna – Chen, Xiufang (2016). Online education and its effective practice: A research review. Journal of Information Technology Education: Research, 15 (2016). 157-190. http://www.informingscience.org/Publications/3502. (letöltve: 2021. július 11).
##submission.downloads##
Megjelent
Verziók
- 2023-01-17 (2)
- 2021-09-10 (1)
