A digitális kompetenciák önértékelése pedagógushallgatók körében
DOI:
https://doi.org/10.56665/PADIPE.2024.1-2.1Kulcsszavak:
digitális kompetencia, digitális pedagógia, önértékelés, digitális kompetenciafejlesztésAbsztrakt
A digitális kompetenciák egyre fontosabb szerepet töltenek be a modern oktatás területén, különösen a pedagógushallgatók tekintetében fontos, hogy megfelelő tudással és készségekkel kezdjék meg szakmájuk gyakorlását a digitálisan gazdag oktatási környezetben. A tanulmány a pedagógushallgatók digitális kompetenciáinak témakörével foglalkozik, melyet az önértékelés és önfejlesztés szemszögéből közelít meg. Kellő részleteséggel elemzi a pedagógusok digitális kompetenciáit, rámutat annak mérési- és értékelési lehetőségeire. Ismerteti továbbá a digitális kompeteneciák európai keretrendszerét, melyet a szerzők a témával összefüggő empirikus kutatás keretén belül is felhasználtak. A kutatás során elemzésre kerül a pedagógushallgatók önbevalláson alapuló digitális kompetenciaszintje, valamint a felmérésben részt vett hallgatók véleménye az oktatás során alkalmazható digitális eszközhasználat jelentőségéről. Az eredmények a főiskolai hallgatók átlagos-, ill. átlagon felüli digitális kompetenciaszintjéről árulkodnak, viszont a tanulmány foglalkozik az önértékeléssorán felmerülhető torzítás kérdésével is és az egyéb olyan tényezőkkel, melyek befolyásolhatják az egyén vonatkozó énképet, s ez által az elért eredményeket is egyaránt.
Hivatkozások
Beták Norbert – Varga Tamás (2024): A digitális kompetenciák jelentősége a pedagógusi gyakorlatban. Katedra, XXXI. évfolyam, 10. szám, ISSN 2729-9066 https://katedra.sk/folyoirat/wp-content/uploads/2024/05/Katedra-folyoirat_31_10_21-23.pdf (letöltés ideje: 2024.09.13.)
Carretero Gomez Stephanie – Vuorikari Riina – Punie Yves (2017): DigComp 2.1. The digital competence framework for citizens with eight proficiency levels and examples of use. DOI: 10.2760/38842. https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/handle/JRC106281 (letöltés ideje: 2024.08.20.)
ECDL Foundation (2016). Perception and reality. Measuring Digital Skills in Europe. https://eufordigital.eu/library/perception-and-reality-measuring-digital-skills-in-europe/ (letöltés ideje: 2024.09.20.)
Forgó Sándor és trsi. (2019): A hazai pedagógus-előmeneteli rendszerhez illeszkedő, a DigCompEdu EU-ajánlás alapján kidolgozott javaslat a pedagógusok digitáliskompetencia-szintjeinek meghatározásához és fejlesztéséhez. Budapest: Digitális Pedagógiai Fejlesztések Munkacsoport, Oktatási Hivatal. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/efop3215/Javaslat_a_pedagogusok_digitalisk ompetencia_szintjeinek_meghatarozasahoz_2020_04_30_MK.pdf (letöltés ideje: 2024.09.20.)
Gudmundsdottir Greta Björk – Hatlevik Ove Edvard (2017): Newly qualified teachers’ professional digital competence: implications for teacher education. European Journal of Teacher Education, 41(2), 214–231. https://doi.org/10.1080/02619768.2017.1416085
Henne Anna – Möhrke Philipp – Thoms Lars-jochen – Huwer JJohannes (2022): Implementing Digital Competencies in University Science Education Seminars Following the DiKoLAN Framework. Educ. Sci. 12, 356. https://doi.org/10.3390/educsci12050356
Ibda Hamidulloh – Syamsi Ibnu – Rukiyati Rukiyati (2023): Digital literacy competency of elementary school teachers: A systematic literature review. International Journal of Evaluation and Research in Education (IJERE). http://doi.org/10.11591/ijere.v12i3.24559
Kilic Didem – Saglam Necdet (2023): The Use of Self-Assessment in Improving Pre-Service Teachers’ Professional Development. Science Insights Education Frontiers, 19. 3057-3071. 10.15354/sief.23.or436. https://doi.org/10.15354/sief.23.or436
Komló Csaba (2020): A pedagógusok digitális kompetenciájának európai kerete (DigCompEdu). In: A kultúraváltás hatása az egyéni kompetenciákra: a digitális kompetencia modelljei. Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó, Eger, pp. 74-80. ISBN 978-963-496-160-4.
Marnita Marnita – Nurdin Diding – Prihatin Eka (2023): The Effectiveness of Elementary Teacher Digital Literacy Competence on Teacher Learning Management. Journal of Innovation in Educational and Cultural Research. https://doi.org/10.46843/jiecr.v4i1.444
Munawaroh Isniatun – Ali Mmohammad – Hernawan Asep Herry (2022): The effectiveness of the digital competency training program in improving the digital competence of elementary school teachers. Cypriot Journal of Educational Sciences. https://doi.org/10.18844/cjes.v17i12.8108
Sparks Jesse R – Katz Irvin R. – Beile Penny (2016): Assessing Digital Information Literacy in Higher Education: A Review of Existing Frameworks and Assessments With Recommendations for Next-Generation Assessment: Assessing Digital Information Literacy in Higher Education. ETS Research Report Series. https://doi.org/10.1002/ets2.12118
Szőköl István – Dobay Beáta – Osifčin Miroslav (2023): Developing Information Literacy. R&E-SOURCE, (s1), 173–181. https://doi.org/10.53349/resource.2023.is1.a1201
Szűts Zoltán – Molnár György (2020): A digitális kompetencia és a digitális kultúra társadalomra és oktatásra gyakorolt hatásai, jellemzői, kihívásai. Civil Szemle. 2. 69-88.
Turzó-Sovák Nikolett (2020): Pedagógushallgatók digitális kompetenciáinak fejlesztési lehetőségei. In: Gyermeknevelés, 8. évf., 2. szám 164 173. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.2.164.173
United Nations (2015). Transforming Our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development. Resolution Adopted by the General Assembly on 25 September 2015, 42809, 1-13. https://doi.org/10.1007/s13398-014-0173-7.2
