Kétségtelen identitás – a digitális életforma frázisai
A természetes jellem és a virtuális értelem közötti átjárhatóság a digitális polgári identitásban
DOI:
https://doi.org/10.56665/PADIPE.2022.3-4.1Kulcsszavak:
polgári karakter, digitális életforma, sztereotípiákAbsztrakt
A kortárs társadalomfejlődés technológiai környezetében a digitális polgári életforma értelmezési kereteiről folyó diskurzusokban számosan azt igyekeznek tisztázni, hogy milyen online tevékenységekben azonosíthatóak a digitális jelenlét szociális, kognitív és reflektív aspektusai, illetve azt, hogy ebben a jelenlétben miként formálódik a digitális létet tartalommal is megtöltő kollektív tudás, hiedelemvilág és életstílus. A pedagógiai aspektusú tanulmány a polgári életforma történelmi karakterére, a karakter digitális kiterjesztésre, valamint a polgári életgyakorlat kiüresedő frázisaira, hamis sztereotípiáira kíván reflektálni.
Hivatkozások
Ajvaz, Michal (2007): A másik város. Kalligram Kiadó, Pozsony.
Ancsel Éva (1995): Az élet mint ismeretlen történet. Atlantisz Kiadó, Budapest.
Ballér Endre (2002): Néhány gondolat a hermeneutika és a neveléstudomány kapcsolódási pontjairól Gadamer: Igazság és módszer c. munkájában. In: Buda András (szerk.): Pedagógia és hermeneutika. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen. 19–22.
Berner, Hans (2004): Az oktatás kompetenciái. Bevezetés az oktatásközpontú tervezés és a reflektív oktatás elméleti alapjaiba. Aula Kiadó, Budapest.
Bourdieu, Pierre (1984): Distinction. A Social Critique of the Judgement of Taste. Routledge, London.
Chomsky, Noam (2018): Miféle teremtmények vagyunk? Kossuth Kiadó, Budapest.
Csíkszentmihályi Mihály (2001): FLOW. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Dobó István-Perjés István (2013): A digitális állampolgárság narratívái neveléstudományi kontextusban. In: Lévai Dóra-Domonkos Katalin (szerk.): Digitális állampolgárság Konferencia, 2013. Konferenciakötet. ELTE PPK, Budapest. 25–37.
Fromm, Eric (1993): A szeretet művészete. Háttér Kiadó, Budapest.
Fromm, Eric (1998): Az önmagáért való ember. Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata. Napvilág Kiadó, Budapest.
Gadamer, Hans-Georg (1984): Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Gondolat Kiadó, Budapest.
Gracián, Baltasar (1984): Az életbölcsesség kézikönyve. Helikon Kiadó, Budapest.
Haffner, Sebastian (2014): Egy német története. Emlékeim (1914-1933). Európa Könyvkiadó, Budapest.
Halbwachs, Maurice (2021): Az emlékezés társadalmi keretei. L’Harmattan Kiadó, Budapest.
Hornyák Péter István (2013): Az identitás kétségbe esése – avagy a kétségbeesés identitása? In: Bujalos István, Tóth Máté és Valastyán Tamás (szerk.): Az identitás alakzatai. Kaligram Könyv- és Lapkiadó Kft., Budapest. 77–95.
Hume, David (1992): A jó ízlésről. In: David Hume összes esszéi I. Atlantisz Kiadó Budapest. 222–244.p.
Huoranszki Ferenc (2003): Döntéselmélet és erkölcsi normák. In: Gál Róbert Iván – Szántó Zoltán: Cselekvéselmélet és társadalomkutatás. Közgazdaságtudományi Szemle Alapítvány, Budapest. 107–133.
Kahneman, Daniel (2010): A korlátozott racionalitás feltérképezése az intuitív döntések és választások szempontjából. Köz-Gazdaság, 5(1), 101–121.
Kant, Immanuel (2003): Az ítélőerő kritikája. Osiris Kiadó Kft., Budapest.
Kertész Imre (1992): Gályanapló. Magvető Kiadó, Budapest.
Lányi András (1999): Együttéléstan. A humánökológia a politikai filozófiában. Liget Műhely Alapítvány, Budapest.
Lányi András (szerk.) (2000): Természet és szabadság. Humánökológiai olvasókönyv. Osiris Kiadó, Budapest.
Lovász Ádám (2018): Az érzet deterritorializációja. Gondolat Kiadó, Budapest.
Lukacs, John (2018): „A boldogság feladat” John Lukacs füveskönyve. Európa Kiadó, Budapest.
Macintyre, Alasdair (1999): Az erény nyomában. Erkölcselméleti tanulmány. Osiris Kiadó, Budapest.
Márai Sándor (1990): Egy polgár vallomásai I-II. Akadémiai Kiadó–Helikon Kiadó, Budapest.
Márai Sándor (1991): Föld, Föld! … Emlékezések. Akadémia Kiadó, Helikon Kiadó, Budapest.
Márai Sándor (1992): Az igazi. Akadémiai Kiadó–Helikon Kiadó, Budapest.
Mintz, Jerry (2013): Szabadság és demokrácia az oktatásban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Negt, Oskar (1997).: Kindheit und Schule en einer Welt der Umbrüche. Steidl Verlag, Göttingen.
Nguyen Luu Lan Anh-Fülöp Márta (válogatta és szerkesztette) (2003): Kultúra és pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
Ollé János et al: (3013): Digitális állampolgárság az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Orosz Gábor (Szerkesztette és a Kísérő írást írta) (2010): Prohászka Lajos: Shaftesbury – A self-control esztétikája - https://mek.oszk.hu/08300/08326/08326.pdf
Orvos-Tóth Noémi (2018): Örökölt sors. Családi sebek és a gyógyulás útjai. Kulcslyuk Kiadó, Budapest.
Pataki Ferenc (1998): A tömegek évszázada. Bevezetés a tömeglélektanba. Osiris Kiadó, Budapest.
Prohászka Lajos: Shaftesbury – A self-control esztétikája. Pantheon 1. szám, 1947, 35–72. p.
Robert A. Nisbet (1969): Social Change and History. Aspects of the Western Theory of Development. New York, Oxford University Press.
Schwendtner Tibor (2011): Eljövendő múlt. Genealógia Nietzschénél, Husserlnél és Heideggernél. L’Harmattan Kiadó – Magyar Daseinanalitikus Egyesület, Budapest.
Sen, Amartya (2021): Az igazságosság eszméje. Osiris Kiadó, Budapest.
Shaftesbury, Lord (2008): Sensus communis. Esszé a szellem és a jó kedély szabadságáról. Atlantisz Kiadó, Budapest.
Somlai Péter (szerk.) (2004): Az evolúció elméletei és metaforái a társadalomtudományokban. Napvilág Kiadó, Budapest.
Straub, Eberhard (2018): Az élő város. Az urbánus életformák változásai. Typotex Kiadó, Budapest.
Szántó Zoltán (1999): A társadalmi cselekvés mechanizmusai. Aula Kiadó, Budapest.
Szécsényi Imre (2001): Az ízlés mint sensus communis. Laokoón, 1, 40–68. http://laokoon.c3.hu
Tillmann József Adalbert (2018): Az eseményhorizonton túl. Terek, kultúrák, távlatok. Typotex Kiadó, Budapest.
Tomasello, Michael (2002): Gondolkodás és kultúra. Osiris Kiadó, Budapest.
Tönnies, Ferdinand (2004): Közösség és társadalom. Gondolat Kiadó, Budapest.
Ullmann Tamás (2013): A narratív, a traumatikus és az affektív szubjektivitás. In: Bujalos István, Tóth Máté és Valastyán Tamás (szerk.): Az identitás alakzatai. Kaligram Könyv- és Lapkiadó Kft., Budapest. 21–36.
Weber, Max (1982): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Cserépfalvi Kiadó, Budapest.
Weber, Max (1998): A tudomány mint hivatás. In: Weber, Max: Tanulmányok. Osiris Kiadó, Budapest.
